Egy kivillanó váll, egy túl rövidnek ítélt szoknya, egy mélyebb dekoltázs – és máris akad valaki, aki feljogosítva érzi magát arra, hogy rendre utasítson egy nőt. De mi történik, ha az öltözködésünkről alkotott erkölcsi ítéletek már azt is meghatározzák, ki juthat egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz? A női test szabályozásának évszázados története van, és bár a tiltások koronként és kultúránké...
„Legidősebb lánygyerek-szindróma? Úgy is nevezik: a harmadik szülő” – meséli videójában egy TikTokker, majd hozzáteszi: a legidősebb gyereknek azért is nehéz lenni, mert az ember könnyen elveszíti a saját gyerekkorát azzal, hogy parentifikálódik (azaz szülői szerepbe kényszerül) a családban. Újraolvasó
A lánygyerekek világnapja alkalmából készült beszélgetés Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal. A cikk témája a női egészség és az első menstruáció. A cikk szerint a menstruációról értékítélet- és tabumentesen javasolt beszélni a gyerekekkel.
Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére 13 magyar női lap szólítja fel a kormányt az isztambuli egyezmény ratifikálására. A WMN is a csatlakozó szerkesztőségek között van. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta. A csatlakozó szerkesztőségek a következő hetekben kiemelt figyelmet fordítanak a családon belüli és párkapcsolati erőszak témájára.
Egy szörnyeteg anya is volt egyszer kiszolgáltatott gyerek. De mentség lehet-e számára a múltbeli bántalmazás? A Netflix Édentől keletre sorozata a családi örökségről, a szülői szeretetért vívott harcról és a választás szabadságáról mesél. Másként mint az elődei.
Milanovich Domi beszélgetést folytat Jakupcsek Gabriellával és dr. Sipos Andreával a menopauzáról, annak tüneteiről és a nők láthatatlanságáról. A cikk címe szerint a nőknek a változókorban sem kell lemondaniuk a szexről és a szerelemről.
Az Aktív Iskola Program napindító zumbától a flashmob becsengetésig nap végéig mozgatja meg az egész iskolát. A cikk kérdésfeltevése szerint a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a mozgás nem feladat, nem büntetés és nem megmérettetés.
Hogyan telnek a napok a PIC (Perinatális Intenzív Centrum) anyaszállóján? Hogyan lehet megküzdeni a félelemmel, szorongással, és azzal, hogy nem úgy indul a babával közös élet, ahogy elképzeltük? Olvasói írás
Kepes András, Fekete Giorgio, Pál Marci és Horváth János Antal a WMN Fesztiválon beszélt arról, mitől érzi magát egy férfi férfiasnak. A beszélgetés során szóba került, hogy sokat küzdöttek azzal, hogy nem érzik magukat eléggé maszkulinnak.
Átlagosan 105 napot töltöttek eddig szociális okokból a kórházban azok a babák, akiknek sokszor egészségügyi okuk sincs ott maradni. Közben életük első, meghatározó hónapjai telnek el. Pénzügyi vállalások és kísérleti programok már vannak – de mikor érzékelik vajon a változásokat a kórtermekben várakozó gyerekek?
Nőként vállalkozni Magyarországon nem egyszerű. Különösen akkor, ha nincs milliárdos férjed, politikai kapcsolatrendszered vagy állami megrendelésekkel kitömött céged. Várkonyi Andrea mégis mintha azt szeretné elhitetni velünk, hogy az ő nehézségei semmiben sem különböznek más, saját lábukon álló nőkétől. Most komolyan: ugyanazokkal a kihívásokkal küzdünk? És minden kritika mögött irigység és előí...
Lovas Rozi badtripen van, és már megint nem fejez be semmit sem: se diétát, se hegedűtanulást, se öngyilkosságot. A Loupe Társulat új darabja kíméletlenül szembesít azzal, hogyan nyomjuk el szorongásainkat és keresünk káros megküzdési módokat a szembenézés helyett.
A vizsgálat több mint 30 év történetét tekinti át, és mintegy 7000 oldalnyi, részben hiányos hatósági, fenntartói és intézményi iratot, médiamegjelenéseket, valamint az ügy szereplőivel készült interjúkat dolgozott fel.
A cikk 4+1 jelentős afrikai nőt mutat be a 17. századtól napjainkig. Az írás szerint az afrikai nők évszázadokon át formálták a kontinens történetét, ellenálltak a gyarmatosítóknak, részt vettek a nemzetépítésben, és megkérdőjelezték a fennálló hatalmi struktúrákat, például a nők jogaiért folytatott küzdelemben. Az egyik idézet szerint „Ha ti, asanti férfiak nem léptek előre, akkor mi fogunk. Mi,...
A cikk Hajdú Árpád békéscsabai ezermesterrel, azaz Kölcsönpasival készült interjút mutat be. Szó esik arról, kik keresik meg és milyen munkákkal. Bemutatja azt a tapasztalatát is, hogy egyre több nő barkácsol otthon. A cikk arról is beszámol, hogy Hajdú Árpád olykor rosszindulatú megjegyzéseket kap.
A szakértők szerint a terhesség alatt megjelenő fokozott féltékenység, ellenőrzés, elszigetelés vagy a baba iránti neheztelés is figyelmeztető jel lehet.
Amerikában a halálraítéltek alig 2 százalékát teszik ki a nők, a büntetőjog mégis kíméletlenül és szexista előítéletekkel sújt le rájuk, ha nem hozzák a „tökéletes áldozat” szerepét. Miközben a férfiaknál a gyerekkori trauma sokszor enyhítő körülmény, a nőknél ugyanez a háttér a vád fegyvere lehet.
A nő 6x című beszélgetéssorozat hat nő hat különböző életéről szól. A sorozat a WMN Fesztiválhoz kapcsolódik. A szereplők Básti Juli, Soma Mamagésa, Schell Judit, Fajgerné Dudás Andrea, Zabolai Margó és Bányai Judit. A cikk a sorozat videóját mutatja be, amelyben a szereplők megosztják élettörténetüket.
Miért nem működnek a régi kötelező olvasmányok a mai gyerekeknél? Tanárok és szakértők beszéltek a NAT-ról, kortárs könyvekről és az olvasóvá nevelésről.
Christa Pike eszméleténél van és beszél, miután két adag méreginjekció beadásával sem tudták kivégezni. Az injekcióval pentobarbitált adtak be neki. A cikk szerint lehet az első ember, aki úgy élte túl a kivégzését, hogy pentobarbitált adtak be neki. A sorsa egyelőre kérdéses.
WMN
30 hír ezen az oldalon
Adatvédelmi beállítások
A szükséges sütik mellett a Google Analytics mérést csak a hozzájárulásod után indítjuk el. A döntésedet később bármikor módosíthatod.