Az alkoholfüggő szülők mellett felnőni azt jelentette, hogy már gyerekként a túlélésre kellett figyelnie. A versei segítettek kimondani azt, amiről máshol nem tudott beszélni.
Körülbelül 200 ezer ember hagyta el Magyarországot az 1956-os forradalom nyomán, ez pedig rákényszerítette az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatalát arra, hogy felnőjön a feladathoz, és gondoskodjon ennyi ember biztonságos elhelyezéséről. Újraolvasó
Specialty kávé, válogatott könyvek, a nagymama almáspitéje, az ország minden tájáról összevadászott különleges tárgyak, és a Magyar Tudományos Akadémia egykori könyvszekrényei. Itt a falak tényleg mesélni tudnának. Vagy ahogy a cégérben olvasható, ez valóban mese, habbal. Galló Krisztával, a Három nyulak – kávézó, könyvesbolt, kultúrtér megálmodójával beszélgetett Iliás-Nagy Katalin.
Mit tehetsz, ha a halott szüleid otthonát, a gyermekkorod helyszínét örökre eltörli a föld színéről a vulkánkitörés, a feltartózhatatlan lávafolyam? A vulkán árnyékában szerzőjével, Steinunn Sigurðardóttirral a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk lávamezőkről és családi rítusokról, szabad akaratról és öngyilkosságról, mérgező titkokról, valamint az izlandi ég kékjéről is.
Erősíti a kapcsolatot, stresszcsökkentő hatással bír, és még a vírusok ellen is véd. Mégis az emberek 75 százaléka úgy érzi: sokkal több ölelésre lenne szüksége. Újraolvasó
„Itt már elfogadom, hogy ez nemcsak felkelés volt, hanem már szabadságharc, mert egy idegen hadsereg, idegen ország katonái támadták meg a magyar fiatalokat” – meséli a sorsfordító pillanatról életútinterjújában Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith. Mutatunk egy részletet Gyenes Judith visszaemlékezéséből!
Olivia tízéves, otthon a szüleivel tökéletesen beszél, az óvodában és az iskolában viszont sokáig egyáltalán nem tudott megszólalni. Édesanyja, Demeter Andrea éveken át kereste a segítséget, és közben azt is meg kellett tanulnia, hogyan támogathatja a leghatékonyabban a lányát, és miként érzékenyítse a környezetét is.
Egy tíznapos újszülött mellett, a lövések közepette írta levelét egy háromgyerekes édesapa, Vörös József, építőipari munkás, aki napról napra rögzítette, mit látott Budapest utcáin.
A WMN Fesztiválon Cinthya Dictator, Balázs Andi, Bálint Ádám és dr. Ammer Mária beszéltek az ADHD-val élésről. A beszélgetés során szóba kerültek a gyerekkori jelek, a diagnózis felállítása és a mindennapok tapasztalatai is.
Koncepciós per vagy tragikus „forradalmi baleset”? Tóth Ilona történetét vallomások, ellentmondások és egymással vitázó történészi értelmezések övezik.
A sportolók példája azért is figyelemre méltó, mert az időskori fizikai hanyatlásról alkotott képünket sokszor olyan emberek tapasztalatai határozzák meg, akik évtizedekkel korábban felhagytak a rendszeres testmozgással.
A férfi családjából többen tudták, hogy bántalmazza a feleségét, mégsem kérdezték meg soha, mi történt. Anna írása arról is szól, hogyan segítheti a hallgatás az erőszakot.
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a vá...
A lengyel parlament alsóháza két, az abortusztilalmat enyhítő törvényt szavazott meg. A reproduktív jogokért küzdő szervezetek szerint a két törvény kevés, és úgy vélik, hogy az elnök megvétózza majd azokat. A cikk szerint kérdéses, hogy a megszavazott törvények elérik-e a céljukat.
A WMN Fesztiválon Geréb Ágnes, Kőrizs Kata és Bálint Balázs vesz részt egy beszélgetésen, amelynek témája a szülés szabadsága és a szülészet helyzete. A beszélgetést Szabó Anna Eszter moderálja.
Balatoni József történelemtanár nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha a szülő szenvedélyesen mesél a történelemről, az átragadhat a gyerekre. A cikk az 1956-os megemlékezéshez kapcsolódóan tippeket is ígér a történelem közelebb hozásához.
Borbás Marcsi és dr. Schwab Richárd részt vett a WMN Fesztiválon, ahol az evés örömeiről és a cukorról való leszokásról beszélgettek. A beszélgetés során elhangzott az a megállapítás is, hogy ha valakinek csak az evés okoz örömöt, az nagyon nagy baj. A cikk a beszélgetésről készült videó megtekintésére biztat.
Tényleg ott tartunk 2026-ban, hogy már az is veszélyes gondolatnak számít, ha egy kisfiú szereti a rózsaszínt, egy kislány meg tűzoltó akar lenni? A propaganda nem áll meg az iskola kapujában: beszivárog a tantermekbe, egymás ellen fordítja a szülőket, és lassan arra tanítja a tanárokat, hogy jobb, ha egyáltalán nem szerveznek semmilyen programot. De milyen iskola marad akkor a gyereinknek?
Szép számban gyűltek össze az érdeklődők a Republikon Intézet Eltitkolt múlt, kibeszéletlen traumák – Az ügynökakták nyilvánossága című rendezvényén hétfőn. B. Kádár Zsuzsanna és Eörsi László történészek többek között arról beszéltek, mit árulnak el a 6-os kartonok, és miért nem szabad egy kalap alá venni azokat, akiknek a neve szerepel bennük.
Ha egy nő hat héttel a szülés után fehérneműben vonul végig a kifutón, azzal nyomasztja a többi anyát? Ha viszont büszkén mutatja meg a szülés nyomait viselő testét, azzal felszabadítja őket? Ki dönti el, melyik nő teste milyen üzenetet hordoz? Zabolai Margó írása önszeretetről és body positivity-ről: ami nem lehet teljes, amíg a másik testében fenyegetést látunk.